Az alábbi összeállítás a környezetvédelmére hívja fel a figyelmet, nem csupán a tíz legsúlyosabb környezet-, és egészségkárosító ipari szennyezés lajstromba vételével, hanem néhány könyv ajánlásával is, melyek szerzői szívügyüknek tartják bolygó, és civilizáció megóvását. Gyógyszerek, színes ruhák, a mindennap használt tárgyakban található fémek… Az iparágak, melyek ezeknek az alapvető, rendkívül fontos dolgoknak az előállításáért felelnek, komoly szabályozásokkal számolhatnak a fejlett országokban, de a fejlődőkben az anyagi haszonszerzés vágya megnyitja a kiskapukat. Ezek egyedül egyetlen vizsgálat helyszínein 125 millió ember életét veszélyeztetik.

Dandora – Micah Albert illusztrációja

TEXTILFESTÉS
Közvetlen veszélyben él egymillió ember – 200 meghatározott helyen. A textil- és ruhafestő ipar évente 9 milliárd gallon (azaz kb. 34.200.000.000 liter) vizet használ fel az anyagok színezésére. Megfigyelők szerint az esetek döntő többségében ezt a színezékekkel szennyezett, mérgező vizet egyszerűen beleeresztik egy-egy folyóba, tóba vagy tengerbe. A Blacksmith Institute munkatársai szerint csak ez a gyakorlat egymagában felel a világ vízszennyezésének 20%-áért.

VEGYIPAR
Direkt veszélyben 5,3 millió él, 200 vizsgált helyen. Ez az iparág mindenütt jelen van a világon, gyógyszerektől kezdve nejlonon át mindenféle műanyagig terjed a gyártott termékek skálája. Ezek nélkül a dolgok nélkül sok ember egészsége roppanna össze, sokan meg is halnának, ráadásul a gyártott elemek teszik lehetővé a modern elektronikai eszközök, autók, mindenféle gépek, szatyrok – elképesztő sok minden előállítását. De a vegyipari létesítmények sokszor kontrollálatlanul juttatnak a levegőbe, a vízbe vagy a talajba erősen mérgező anyagokat, toxinokat –, amelyek egy idő után valaki tüdejében vagy ételében is megjelennek. További részletek a Kémiai elemek – kalandozás a Világegyetem atomjai között című kötetből ismerhetők meg.

KÉSZTERMÉKEKET ELŐÁLLÍTÓ GYÁRAK
Direkt veszélyben él – száz vizsgálati helyen –, minimum 3,5 millió ember. Ez az iparág a nyersanyagokból a készterméket létrehozza (legyen az élelmiszer, elektronikus kütyü, ruházat, stb.). Ahogy a fejlődő országok igyekeznek minél nagyobb szerepet vállalni a világgazdaságban, úgy szorítják vissza a környezetvédelmi szabályzásokat, hogy minél olcsóbbak lehessenek és a nagy cégek náluk állítsák elő a termékeket. Magánál a vegyipari alapanyag-gyártásnál is több szemetet és szennyező anyagot termel – és bocsát ki.

KÉZMŰVES ARANYBÁNYÁSZAT
Direkt veszélyben 200 vizsgált helyen 4,2 millió ember él. A bányászat folyamatában higany kerül ki a környezetbe, amely lassan, de folyamatosan párolog, és a tápláléklánc alján levő élőlények (moszatok, növények) útján a halakba, madarakba – emberi táplálékba kerül a súlyosan szennyező nehézfém.

IPARI PARKOK
Direkt veszélyben száz megvizsgált helyszín körül 4 millió ember lakik. A veszély természete során ne a Magyarországon ismert „ipari park” fogalmára gondoljunk! Ezek a helyek tulajdonképpen önálló települések: saját úthálózattal, ellátással és erőművekkel. Alapvetően távol helyezkednek el minden sűrűbben lakott településtől, emiatt egy csomó olyan szabályozás nem él rájuk nézve, amik egy városközeli gyárra igen. Emiatt ezek az ipari parkok hatalmas mennyiségű szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe, a vízbe és a talajba egyaránt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkások építkezni kezdtek ezek körül, így saját és családjuk életét és egészségét is kényszerűen kockáztatják. A modern ipar és ipari berendezkedés kialakulása eddig két kiemelkedően nagy forradalomhoz köthető. Ezek története olvasható Neil Morris tankönyvként is használt kötetében, Az ipari forradalomban.

SZEMÉTTELEPEK
A közvetlen veszély szinte felbecsülhetetlen: a 150 vizsgált hely körül 3,5 millió ember él. A Blacksmith definíciója szerint a szabályszerűen üzemeltetett telepek „a gyúlékony, mérgező, korrozív, rákkeltő veszélyes anyagokat” különleges feldolgozókba küldik. Van olyan ország is, ahol ilyen feldolgozó egyáltalán nem létezik… Ezeken a szeméttelepeken sokszor gyerekek válogatják a még használható tárgyakat, és viszik haza feldolgozásra.

BŐRCSERZŐK
Direkt veszélyben 100 ellenőrzött hely környékén 1,8 millió ember él. A veszély természete: A cserzés folyamán az állatok lenyúzott nyers bőréből és irhájából (= „gerezna”) különféle vegyi anyagok alkalmazásával készítik a ruhának, cipőnek, táskának alkalmas bőranyagot. A folyamat vegyi anyagokkal teli, szennyező vizet termel, valamint szilárd hulladékot is (szőr, zsiradék, irha, stb.). A Blacksmith kutatói szerint az ilyen vállalkozások java része szabályos, de rengeteg pici, családi(as) üzem is létezik, melyek sok millió ember egészségét sodorják veszélybe a kémiai és biológiai hulladékaikkal.

BÁNYÁSZAT ÉS ÉRCFELDOLGOZÁS
Direkt veszélyben: minimum 6,7 millió ember él, a 350 vizsgált helyen. A veszély természete: A bányászat létszükséglet, nem csak a modern világban, mindig is az volt. ennek melléktermékei azonban iszonyatos hatásúak. A Blacksmith (teljesség igénye nélkül véghezvitt) kutatása 350 olyan helyet talált, amely már rövidtávon is tönkre teheti emberek egészségét, a nehézfémszennyezéstől kezdve, a használt vegyi anyagokig.

ÓLOMÖNTÖDÉK
Direkt veszélyben él 2,5 millió ember – hetven üzem környékén. A veszély természete: Az ólomöntés az a folyamat, amikor az ólomércet kezelik, hogy eltávolítsák belőle a szennyezéseket, majd kohókban forralják és hozzáadnak kémiai reagenseket, hogy fémmé álljon össze. Ez egy finoman szólva is szennyező tevékenység, sok helyen nem is igyekeznek óvintézkedéseket tenni, így emberek milliói kockáztatják a súlyos ólommérgezést (nem is beszélve a levegőbe vagy a vízbe kerülő súlyos mennyiségű szennyező anyagról és ólomról).

ELEMEK, AKKUMULÁTOROK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
Közvetlen veszélyben él egymillió ember, a száz megvizsgált telep körül. A veszély természete: az ólom sok ipari folyamat szempontjából fontos, emiatt ólommal nem rendelkező országok igyekeznek belőle minél többet szerezni. A fejlődő világban sok helyen emiatt kalapácsokkal, baltákkal elemeket és akkumulátorokat bontanak szét, a fémes részeket a szabad ég alatt vagy otthon kiolvasztják és a rendkívül mérgező melléktermékek ellenőrzés nélkül kerülnek a levegőbe és a földbe. Ezek az anyagok olyan szinten károsak, hogy ez az ipari szennyezőtevékenység akár az első helyet is megérdemelné ebben a listában!

A fenti számok és tények mindössze az arányok érzékeltetésére valók. Az intézet munkatársai nem tudják bejárni és megvizsgálni a Föld összes üzemét és gyárát (sok helyre be se engednék őket, például Norilszkba, ami a mai napig lezárt iparváros), de ha belegondolunk, hogy a hetven ólomöntöde két és fél millió ember egészségét veszélyezteti, s a világon több ezer ilyen van… durva számokat kapunk, és könnyen megérthetjük, miért mondják egyre többet a fejlett országokban is azt, hogy ha az emberiség nem lassít le, nem húzza be a féket a fogyasztás terén, mindenkire kiterjedő katasztrófával kell farkasszemet nézni.

(Forrás: Blacksmith Institute)