„Egyre inkább úgy tűnik, hogy a bizalmatlanság válik társadalmunk rákfenéjévé.” – írta Popper Péter. Elemzések bizonyítják, hogy a magyar társadalom alacsony bizalmi indexű. A bizalom csak a hasonló vagy azonos értékeket, erkölcsi normákat valló társadalmi csoportok, közösségek közösen elért eredménye lehet. A politikai nézetei, párt-szimpátiája, réteghez vagy etnikai csoporthoz tartozás alapján megosztott Magyarországon, ahol a társadalmi együttműködés hagyománya az elmúlt tíz évben erodálódott, és ezzel együtt a bizalom, Balzac „szamárbőre” mintájára zsugorodott.

 

Wolfgang Gschwendtner illusztrációja

A kormányzati szervezetek, intézmények és az egyének, az üzleti, pénzügyi szféra és az egyének, valamint az emberek közötti bizalom részleges vagy teljes hiánya számottevőn rontja a jó közérzetet és végső soron csökkenti a társadalom teljesítményét. Már az ókortól eredeztethető, de apjainkban is érvényes felismerés, hogy minél több törvényt, szabályt kell az embereknek betartani a társadalmi lét során, annál kevésbé bíznak meg egymásban. „Fiskális” országunk pedig híres ezen szabályzók nagy száma miatt. A társadalmi-politikai-gazdasági élet minden területén, nemcsak nálunk, de a világ nagyobb részén is tapasztalható a moralitás fokozatos „értékcsökkenése”, ami korrelációs kapcsolatban van a bizalommal. Ország-csoportok, nemzetek, politikai pártok és az üzleti élet szereplői, a közöttük lévő érdekellentétek mellett a bizalom hiánya miatt sem éreznek elég késztetést arra, hogy az emberiség egészét érintő kérdésekben közös nevezőre jussanak.

ALKOTMÁNYOSSÁGI ALAP
A hazai lakosság közel fele elfogadta vagy tudomásul vette az alaptörvény megszületését. Közülük azonban ma már többen és velük együtt az alkotmányossági kényszer szükségességét tudattalanul vagy tudatosan elutasítók bizalom-rendülten állnak a tény előtt, hogy a pillanatnyi politikai kényszertől vezettetve bármikor és akárhányszor megváltoztatható annak legalább közép-távra tervezett érvényességi tartalma.

POLITIKA
Volt kormányfőnk hírhedtté vált őszödi beszédében így fogalmazott: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”. A jelenlegi pedig, Európában példa nélküli módon, ön-hiteltelenítő kommunikátorként „ne a szavaimra, hanem a tetteimre figyeljenek” kijelentéssel utalt saját verbális kommunikációjának tartalmi hiteltelenségére. A Kádár korszak idején a válság szó, 2010-től pedig a megszorítás nem létezőkét iktatódtak ki a párt és kormányzati kommunikáció szótárából. 2002-2010-ig ritkábban, azóta azonban egyre sűrűbben alkalmazták és alkalmazzák a rövidtávú politikai érdekek vezérelte projekciót a kormányzati kommunikációban. A módszert működése: gyakran a KSH és a független külföldi és hazai elemzők adatainak, kutatásainak ellentmondva, olyannak mutatják a valóságot, amilyennek ők látni szeretnék. Így aztán az állampolgár mindennapi tapasztalatai és a projekció vetített valóság között ellentmondások sokasága keletkezik. A politikai kommunikációban a bizalom hiányának egyik szélsőséges esete, amikor az információ kibocsátó a befogadó emlékezetét csak 1-2 hónapi időtartamra „lövi be” vagy eredendően szellemileg fogyatékosnak tekinti.

GAZDASÁG
Hazai és külföldi közgazdászok szerint a magyar gazdaság fejlődésének a lehetségestől történő elmaradása – több tényező mellett – elsősorban a befektetői bizalom hiányára vezethető vissza. A tőketulajdonosok egyre kevésbé bíznak a hazai jogszabályi környezetben, ahol akár napok alatt a korábbitól eltérő változást lehet keresztülvinni. Szokatlan számukra adórendszerünk sorozatos, ad hoc átalakítása, és a visszamenőleges hatályú törvényhozás. A nagyobb méretű szervezet, valamint a kis- és közepes vállalkozások közötti „körbetartozások”, azok elhúzódó vagy soha meg nem történt kiegyenlítése nemcsak csődöt, egzisztenciális ellehetetlenülést, de a gazdaság egészére iható negatív hatást is eredményez azzal, hogy a gazdaság szereplői alapvetően bizalmatlanok egymás iránt. A mai kor munkavállalóinak több egzisztenciális bizonytalanságot kell valahogy átvészelni, mit az előző generációknak. Szociológiai kutatások igazolták, még ha az alacsony és magas bizalmi indexű cégek, szervezetek profit-termelő képessége közeli is egymáshoz, akkor is az utóbbiak a munkavállalók számára emberibb, jobb munkahelyeket jelentenek. A cégek termékei és szolgáltatásai mellett a CSR iránti valódi elkötelezettségük javíthatják az érdekgazdákban irántuk megnyilvánuló bizalmat.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Az előző kormányzati ciklusokból örökölt elhízódó, lezáratlan perek sokasága az igazságszolgáltatás iránti bizalmat csökkentette az állampolgárok körében. Ha a több évre elítélt gyilkosról kiderül, hogy ártatlan, ha a korábban anyagyilkosnak minősített vádlottat bizonyítékok hiányában felmentették, ha a bírósági ügyekben az eljárások során elképesztő hibákat vétenek, akkor a jogállamiság eszményébe vetett bizalom jogosan inog meg az állampolgárban. A bűntények száma az elmúlt 10 évben – különböző típusokban is eltérő mértékben is – a polgári perek számával egyetemben növekvő tendenciát mutatott. Ezek közvetett hatásai aláássák a társadalom tagjainak az egymás iránt érzett közösségi érzését. „A bizalom megfogyatkozása a közvetett ügyvédi költségeken kívül tetemes közvetett költségeket ró a társadalomra”. (Fukuyama: Bizalom 435-436. old.) A mindkét párt háza táját érintő „Kulcsár ügy” csak egy, az ebbe a kategóriába tartozó ügyek közül.

AZ ELFOGYASZTOTT TÁPLÁLÉK
Bár a hazai átlagfogyasztó kényszerűségből ár-érzékeny, mégis az utóbbi években egyre inkább arra is figyel, hogy milyen élelmiszereket fogyaszt.  Ezek közül néhány: Olyan tej, amelyik soha nem „látott” tehenet. A szaporító anyaggal telenyomott húskészítmények egy része, mert a színhús olyan drága, hogy a belőle készült termékek eladhatatlanak lennének. A ketchup, mely minden másra alkalmatlan paradicsomból, a filteres tea, mely a legértéktelenebb, a tartósító szerekkel, mesterséges aromákkal, ízfokozókkal telenyomott teatörmelékből készül, a sansa olívaolaj, mely a minőségi olívaolaj gyártás során visszamaradt olívából vegyszeres eljárással készül. (Mens Helth) Az Európai Unió területére az utóbbi két évben beérkezett hamisított termékek mennyisége megkétszereződött.

EGYMÁS IRÁNTI BIZALOM
Nálunk ilyen típusú felmérés eddig nem készült, mégis célszerű idézni az amerikai társadalomban rendszeresen ismételt felmérés eredményét. „Azt tudakolták a megkérdezettektől, úgy érzik-e, hogy „a legtöbb emberben meg lehet bízni. Az igenlő válaszadók aránya 1960-tól 1993-ig 58 százalékról 37 százalékra süllyedt.” (Fukuyama: Bizalom 34.old.)

A PR-SZAKMA
A közvélemény egy része, elsősorban a politikusok és az újságírók közül néhány „piározás” – a MPRSZ többszöri állásfoglalása, tiltakozása ellenére – aláássa a szakmánk iránti bizalmat. Nagyon sokat árt szakmai megbecsülésünknek, – többször emlegetett módon – ha véleményvezérek egy része manipulatív, bármely megrendelő kizárólagos érdekében végzett tevékenységnek tekinti munkánkat. Ha egy szakmai terület definíciójának egyikében a  „Bizalomépítés művészete”-ként határozza meg önmagát, akkor eredményes működésének egyik alap-feltétele a társadalom különböző szintjén felelhető bizalom megléte. Nincs a public relations-nak olyan területe –még ha kissé különböző mértékben is – ahol a szervezetek és tagjaik, megbízók és megbízottak, érdekgazdák és szervetek közötti bizalom ne lenne alapfeltétele a tevékenységnek.

AZ MPRSZ ÁLLÁSFOGLALÁSAI
A szövetség a szakma elfogadottsága, az iránta való társadalmi bizalom kivívása érdekében időről-időre adekvát állásfoglalásokat tesz közzé, mint legutóbb a reklámegyenértékről, a CSR helyes értelmezéséről.

HÍRNÉV
Bármely szervezet hírnéve építésének alfája és omegája, a szervezet valamint közvetlen és tágabb környezete közötti bizalom. A hírnév egyik jellemzője a közismertség csak akkor alakulhat ki, ha a média és más kommunikációs csatornák hiteles, valós információkat közvetítenek a hírnév tárgyáról. Közmegbecsülés csak akkor telítődhet pozitív tartalommal, ha a fogalom alanyát érzelmileg is értékeljük. A hírnév harmadik elemében a közvélekedésben az összegződik, amit a szűkebb és tágabb környezet gondol, hisz ha a vele szembeni érzelmi és értelmi beállítottságunk elfogadó. (Nyárádi Gáborné dr. – Dr. Szeles Péter: Public relations I. 210-211.old.) A hiteles, valós információk, a pozitív tartalom az elfogadó beállítottság mind egyben a bizalom kialakulásának egyik argumentumai.

SZAKMAI PÁLYÁZATOK
A szakmai berkekben többször egyértelmű tényként lehetett és kellett elkönyvelni, hogy a kommunikációs pályázatok egy részét a „vazallus megbízottak” részére írták ki. A pályázók ezen kívüli köre a „futottak még” kategóriába tartoztak. Ismeretesek voltak olyan nagyobb értékű pályázatok, melyek valódi, de kendőzött célja a „pénz-szivattyúzás” volt.

BELSŐ PUBLIC RELATIONS
A belső kommunikációban a hitesség kérdése, mint bizalom egyik alapfeltétele, két szempontból is felvetődik: Mennyire hiteles, időszerű és egyértelmű a felső menedzsment által a munkavállalóknak közvetített kommunikáció, Alapvetően egy szervezet tagjai képesek a külső érdekgazdáknak küldött üzenetek hitelesítésére. Ehhez azonban „Meg kell erősíteni (a munkavállalók) morális elkötelezettségét a cég iránt:” Sam Black: The Esssential of Public Relations 127. old. Sam Black és az amerikai ORC közvélemény-kutató cég által végzett kutatások igazolják, hogy a munkavállalók számára a legmegbízhatóbb és leggyakoribb információforrás saját vezetője, ami bizalom nélkül működésképtelen. Csírájában fojtja el a minden menedzsment számára fontos felfelé haladó információáramlást, ha a menedzserek és munkavállalók nem bíznak egymásban. Egy szervezeten belüli bizalom leginkább a szervezeti-működési változások esetén vizsgázik. Már a biztos csőd állapotában volt az amerikai ENRON cég, amikor a management a saját részvények vásárlására ösztönözte munkavállalóit. Ennek eredménye nemcsak az irántuk való bizalom teljes nivellálása, de a munkavállalók egy életre szóló megtakarításaik elvesztését is jelentette.

MÉDIAKAPCSOLATOK
A média és a szervezet közötti jó kapcsolat alapja „a kölcsönös bizalom, a nyitott magatartás és egymás elfogadása.” Nyárádi Gáboné dr. -Dr.Szeles Péter: Public Relations 103. old. A média közvetítette információ valóság-tartamáról egy konkrét, a gazdasági minisztertől származó példa: „100 magyar gyerek közül 30” helyett valójában ezer gyermekből mindössze 3-nál van piros pont (áadásul nem „a popsiján” hanem a karján. A japán-magyar „rokonságra” töürténő utalás pedig  tudományosan nem bizonyított – Dr.Czeizler Endre nyilatkozata szerint. A média piacot felügyelő szervezet pártatlanságáról, annak elfogadásáról való bizonyítékként szolgál az a tény, hogy a rádió szegmensében a negyedik legnagyobb szereplő, a Klub Rádió (Forrás: TNS Hoffmann) öt pert nyert meg, ebből hármat jogerősen, mégsem lehet az ítéletet végrehajtani.

ONLINE PR
A Facebook vagy a bloggozás kommunikációs színpadára valamennyi szereplő egy korábbitól gyökeresen eltérő bizalmi attitüd-del lép. Tisztában van azzal, hogy a Jürgen Habermas által – a kommunikatív cselekvés elméletében – rögzített érvényességi igényaz igazságosságra, a normatív helyességre, a szubjektív hitelességre – de egyikének számonkérése sem lehetséges az interaktív kommunikációs kapcsolatban.

Ezen túl az online kommunikáció valamennyi szereplőjét veszélyeztetheti a vírusfertőzés, a spam-ek burjánzó száma, így a nagyszámú információ-sztrádán saját információit és gépét az adatvédelem segítségével védheti.

KORMÁNYZATI KAPCSOLATOK
Az információ jelentés-tartama csúsztatásának és az egyértelmű hazugságnak a politikai kommunikációban ezeddig semmilyen következménye sem volt Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy mindkét politikai oldal szavazóinak közel 30-40 százaléka körében „személyfüggő-rögzült bizalom” él. A felmérésben ennek tünetét több választópolgár így fogalmazta meg: „Mindegy, hogy mit mond vagy tesz, én hiszek neki.” Az ezévi kormányzati kommunikáció egyik elem, az elhíresült IMF kampány – a tényeket meghamisító jellege miatt – „félretájékoztató”, kormányzati érdeket szolgáló kampány csupán.

VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ
A szervezet és a környezete között „konfliktus esetén szétnyílik a „bizalmi olló”. Nyárádi Gáborné dr. – Dr Szeles Péter: Public Relations 279.old. Csak abban az esetben várható az olló „szűkülése, ha: A válságot megelőzően a szervezet kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot épített ki külső érdekgazda-csoportjaival, A válság idején nem ad ki valótlan, félrevezető információkat önmagáról és a válságkezelésről.

MARKETIGHEZ VALÓ VISZONY
Az eladások ösztönzésére a gyártók különböző eszközökkel arra törekednek, hogy a termékek kevésbé legyenek tartósak. Ugyanakkor a ruhadivat és a kiegészítők változása, ezek kereskedelmének mozgatórugója is egyben. A fogyasztást, a termékek gyors cseréjét ösztönzi az is, hogy a termék nehezen vagy drágán javítható vagy nem kompatibilis más, később megjelenő eszközökkel. (Villanykörte összeesküvés c. dokumentumfilm)

MECENATÚRA-SZPONZORLÁS
A szervezet reputációja építésének a külső érdekgazdák által gyakran érzékelhető területe elsősorban a mecenatúra és az üzleti alapú szponzorálás. Mindkettő valós bizalmi viszonyt tételez fel a két fél között.

NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS
A kommunikációs szektor nem egy szereplője – szakmai hitvallása ellenére – gyakran érezheti, hogy a mai társadalomban nem lehet a pozitív emberi értékek felmutatásával kommunikálni, ezért csökkent a bizalmi alapú kommunikáció lehetősége. A társadalmi élet egyre több területén tapasztalható Cassandra effektus. Civil mozgalmak bizalmi tőkéjének növekszik, a társadalmi élet többi szereplőjéhez képest. A munkavállalók körében a válság és a gyakori változások miatt a céggel szemben tapasztalható, elsősorban egzisztenciális bizalmatlanság aláássa az identifikációt. Az üzenetek célba érkezési indexe többször a vártnál alacsonyabb értékeket mutat. (CPT, GRP, EFF) „Következmények nélküli” ország polgárai vagyunk, ami egyben jelzi országunk bizalmi indexének nagyságát. A bizalomhiány térnyerése a társadalom tagjaiban passzivitást vált ki. Még ha a fenti gondolat-töredékek nem is a kereskedelmi TV-csatornák híradóinak szellemében születettnek is, mégis igazak lehetnek Alfons Vanteenwegen szavai: „Meggyőződésem, hogy fel lehet építeni a bizalmat, még akkor is, ha egy kicsit óvatosabbá válik az ember.”