Herta Müller romániai születésű német írónő a 2009-es irodalmi Nobel-díját (annak idején) a svéd Nobel-bizottság azzal indokolta, hogy páratlan az a koncentrált költőiség és őszinte próza, amellyel a nincstelenek világát ábrázolja. Herta Müller főképp a Ceausescu-diktatúra nyomása alatt Románia életkörülményeinek ábrázolásáról ismert. Férjével együtt 1987-ben költözött Romániából Nyugat-Németországba.

Herta Müller portréképe

Müller a tizenkettedik nő volt, aki a stockholmi ceremónián átvehette az irodalmi Nobel-díjat, a vele járó 10 millió svéd koronával együtt. (Ez kb. 1,4 millió dollárnak megfelelő összeg). A német nyelvű irodalom nagyjai közül többek között Thomas Mann, Heinrich Böll és Günter Grass után – ő volt a tizenharmadik Nobel-díjas.

Herta 1953-ban született Romániában, egy bánáti sváb faluban. Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német írókkal megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely azonnal szálka lett a Ceausescu-diktatúra szemében. Müller egy ideig fordítóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották.

Első két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot. A diktatúra zaklatásai elől 1987 elején férjével, (az ugyancsak regényíró) Richard Wagnerrel együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol „Niederungen” című elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták. Az új otthonában érzett idegenségét tükrözi a „Reisende auf einem Bein” című 1989-es munkája.

A kortárs német irodalom legjelentősebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült, egyebek mellett a Kleist-díj, a Joseph Breitbach-díj, a Würth-díj, a Franz Kafka-díj és a Konrad Adenauer Alapítvány Irodalmi Díj kitüntetettje. 1995 óta tagja a Német Irodalmi Akadémiának.

Több mint húsz nyelvre lefordított munkái révén a kilencvenes évek elejétől fontos, és megbecsült szerzőnek számít a nemzetközi irodalmi körökben is. Egyik kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló „A rókák csapdába esnek” című műve 1995-ben jelent meg magyarul, a Pesti Szalon kiadásában.

A német újságírók gyakran utalnak arra, hogy Müller annak idején mindvégig következetesen harcolt a Ceausescu-diktatúra ellen, bánáti svábként többek között a német nyelv megőrzésével. Az írónő a rendszerváltás után is a hazakeresést és a hazátlanok sorsát próbálta bemutatni.

Az „Atemschaukel” című regényének cselekménye egy szovjet munkatáborba került bánáti sváb fiú történetét dolgozza fel. Müller édesapja a második világháborúban a Waffen SS-ben szolgált. Édesanyját, sok sváb származású románnal együtt 1945-ben a Szovjetunióba deportálták, ahol a mai Ukrajna területén öt évet töltött egy munkatáborban.
Az „Atemschaaukel” című művében a meghurcolt sváb deportáltaknak állít gyönyörű emléket.

Nagy jelentőségű művei közé sorolják „Herztier” című, 1994-ben megjelent regényét is, amely a romániai ellenzékiek életét festette le. (Magyarul: „Szívjószág”.) Ez immár magyar nyelven is olvasható.

A KÖNYV ALAPADATAI
Szerző: Herta Müller
A könyv címe: „Szívjószág
Kiadója: Cartaphilus
Szerkesztő: Oszoli Judit
Fordító: Nádori Lídia
A kötet eredeti megjelenésének évszáma: 1994
Illusztrációk és borítóterv: Bányász Éva
Fogyasztói ára: 2700-, Ft