Szerző cikkei: Zoltán Bokor

SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓ AZ 50-ES ÉVEKBEN

Az ötvenes évek Magyarországán a  helyi agitációs gárdáknak nem csak a plakát és a faliújság állt rendelkezésére. A szemléltetés eszköztára ennél jóval gazdagabb volt. A kevésbé látványos eszközök használatuk helyének és módjának függvényében sokfélék lehettek.[1] Az 1950-ben kiadott „A szemléltető agitációról” című brosúra[2] „a szemléltető agitáció eszközeiként (…) többek közt a jelszót, a falragaszt, a grafikont, […]

Tovább »

 
 

KARIKATÚRISTÁK ÉS A PÁRTPROPAGANDA

A karikatúráknak „ az 1950-es évek Magyarországán politikusnak és harcosan időszerűnek kellett lennie, el kellett fordulnia a »polgári« karikatúra rajzos vicc-jellegű »öncélúságától«, hogy a szocializmus építésének és az ellenség leleplezésének eszközévé váljon!”[1] A propagandaosztály befolyásolásának köszönhetően 1949 után a karikatúra műfaja is elsősorban a közvetlen napi agitációs tevékenység eszközévé vált.[2] A vizuális típusú negatív propagandakampányban […]

Tovább »

 
 

PLAKÁTOK ÉS AZ OSZTÁLYHARC

 „A kulák »passzivitása« – ha ugyan ezt az elbújást passzivitásnak lehet nevezni – csapda, amellyel a dolgozó parasztságot akarja megtéveszteni. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a feketevágó, adócsaló, beadást és a föld megművelését szabotáló, a rémhírterjesztő, a szövetkezetbe csalárd módon befurakodó kulákra.”[1] – olvasható az MDP Központi Vezetőségének ülésére szánt beszámolóban. A falun élők […]

Tovább »

 
 

A POLITIKAI AGITÁCIÓ ESZKÖZEI

Az MDP II. Kongresszusa alkalmából jelent meg a „Magyarország új arca” című képes propaganda kiadvány, ami a „Sztálin legjobb tanítványa” által vezetett diktatúra hamis, félrevezető propagandájának mintapéldája. A képeskönyv a valóságtól elrugaszkodott, utópisztikus képet fest az ország és a társadalom állapotáról. A képeken a munkások mosolyogva dolgoznak és teljesítik túl az elvárásokat, míg a parasztok […]

Tovább »

 
 

A KULÁKLISTÁK SZÜLETÉSE

Már a földreform idején feltűnt az orosz nyelvből átvett „kulák” kifejezés a földosztásból való kizárás céljából. A meghonosított „szegényparaszt”, „középparaszt” és „kulák” szófordulat a politikai célzatú szembeállítás eszköze volt.  A kategorizálást a nagygazdákat komolyan sújtó intézkedésekkel is próbálták megszilárdítani. A szegényparasztok és később a – kirótt adók, beszolgáltatások és a tagosítás hatására – középparasztok is […]

Tovább »

 
 

A KULÁKÜLDÖZÉS POLITIKAI ELŐZMÉNYEI

Jevgenyij Preobrazsenszkij bolsevik gazdaságpolitikus volt az eszmei kidolgozója az „eredeti szocialista felhalmozás” tételének[1]. Ez a tézis alkotta meg a kulák fogalmát[2], mellyel a jelentős magánvagyonnal rendelkező nagygazdákat illették. Ennek nyomán egy durva kampány kíséretében kezdődött az 1920-as évek második felében a „kuláktalanítás” a Szovjetunióban. A tétel lényege, hogy a mezőgazdaságban termelőktől olcsón ki kell szivattyúzni […]

Tovább »