Szerző cikkei: Bence Gellérfi

APAÁRNYÉK

Krisztián hideg reggelre ébredt. A nagy fene hajtásban és felfokozottságban, ami napok óta körülvette, csak most volt alkalma végre annyit aludnia, amennyire szüksége volt. Az uszoda hűvös vize, mely folyamatosan az arcába verődött, most annál is frissítőbben hatott. Szombat éjszaka még, emlékezett, két tv-felvételen is a toppon kellett jelennie, és azóta is csak jöttek a […]

Tovább »

 
 

GYAKORNOKKÉNT A NEMZETIBEN

Sose hittem, hogy egyszer még nosztalgiát fogok érezni a mindannyiunk által ismert és gyakorta viták kereszttüzében álló budapesti Nemzeti Színház iránt, akárhányszor egy a Dunát átszelő villamosból rátekintek, de az életem mégis úgy alakult, hogy ebben az épületben is már egy újabb kedves volt-munkahelyemet látom. A tavaszi Madách Nemzetközi Színházi Találkozó a Nemzeti rendezésében nagyon […]

Tovább »

 
 

KÖPNI-NYELNI NEM LEHET

Kedvesem, kedvesem, erre nem számított senki sem. – Ritka pillanat, amikor ennyien, és ilyen egyértelműen leszünk szemtanúivá annak, hogy egy hétköznapi fickóból, egy szinte-senkiből szinte-valaki válik, majd abból a szinte-valakiből már-valaki. ByeAlex-szel, akiről pár héttel ezelőttig a legtöbben azt se tudtuk, ki fia borja, éppen ez történt meg. De vajon mi lesz vele? Erre aztán […]

Tovább »

 
 

LEJÁRT-E A LEMEZ?

„United States,/nélkülem, mondd, mire mész?/Let’s go United Stated States,/jobb, ha lelépsz!” Kicsit a kiöregedés szélén álló, a kamaszkori rock-koncertek előtti vörösboros kólák parkbéli elintézésén megedződött tankcsapdás kölökként nem hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de Lukács Laci ezt az 1990-es, négysoros, már-már primitíven pofonegyszerű, pimasz kis refrént is több ötletességgel rittyentette papírra, mint a most […]

Tovább »

 
 

RAJONGÁS ÉS SZKEPSZIS

A XX. század alkonyának szülötteként, aki következésképpen az élete túlnyomó részét a XXI.-ben fogja eltengeni, generációmból adódóan életem része az internet, a „webkettő”, az úgynevezett „új technika”. Évről-évre több „szerkentyű” társul be ebbe a digitalizált világba. A telefonok egyre nagyobb számban érintőképernyősek, mi több, „okosak”, ráadásul még azon is lehet internetezni. Meg a televízió is […]

Tovább »

 
 

JOBB FEJ PÓKFEJ

Pókemberre rájárt a rúd. Nem elég, hogy ötven éve nem hagyják nyugodtan lengedezni a hálóhintáin a tussal rajzolt new york-i gonosztevők, meg hogy sosem tud eljutni a 57. utcai hot-dogoshoz anélkül, hogy pofozkodásba ne botlana, de még a róla készült filmtrilógiát is fanyalgások fogadták. Hálószövőnk ezért faképnél hagyta Sam Raimi-t, és – a történetet elölről […]

Tovább »